Pszichológiai tanácsadás és kríziskezelés Budapesten és online

Ártalmas gyermekkori tapasztalatok (ACE) alatt az alábbi, 18 év előtt elszenvedett élményeket értjük:

1. érzelmi bántalmazás
2. fizikai bántalmazás
3. szexuális bántalmazás
4. érzelmi elhanyagolás
5. fizikai elhanyagolás
6. szülő elvesztése
7. (anyával szembeni) erőszak szemtanúja
8. alkoholbeteg családtag
9. mentális beteg családtag
10. börtönviselt családtag

Az eredeti kutatásban Felitti és munkatársai (1998) az Egyesült Államokban 13494 orvosi ellátásban részesült felnőttnek küldte ki az ezen tapasztalatokra vonatkozó kérdéssort, és 70%-uk kitöltve vissza is küldte azt. A kérdések a szülői bántalmazásra és elhanyagolásra, illetve a diszfunkcionális otthoni körülményekre irányulnak, és csak azt veszik alapul, hogy előfordult-e a gyermek 18 éves kora előtt bármelyik a vizsgált ártalmas tapasztalatok közül. Amennyiben igen, egy pontot szerez a vizsgált személy. Anda és munkatársai (2010) alkották meg később ezen kérdésekből az ACE-10 kérdőívet, melyen 10 pontot lehet elérni.

Felitti és munkatársai (1998) kutatásában a válaszadók több mint fele élt át legalább egy ártalmas élményt, egynegyedük kettő, vagy annál több ilyen élményt. Az ártalmas gyermekkori élmények felnőttkori egészséget negatívan befolyásoló hatása négy, vagy annál több ártalmas élmény esetén különösen jelentős volt – azokkal összehasonlítva, akiknek nem voltak ártalmas gyermekkori élményei. A négy, vagy annál több ártalmas élménnyel rendelkezők körében 4-12-szeresére nőtt az alkoholizmus, drogabúzus, depresszió, és öngyilkossági kísérletek egészségügyi kockázata, 2-4-szeresére a dohányzás, rossznak észlelt egészségi állapot, ötvennél több szexuális partner és szexuális úton terjedő betegségek, illetve 1,4 -1,6-szorosára nőtt a fizikai inaktivitás és elhízás kockázata. Olyan felnőttkori betegségekkel derült fény kapcsolatra, mint az iszkémiás szívbetegség, a rák, a krónikus tüdőbetegség és májbetegségek. Azon személyek, akik többféle kategóriából is elszenvedtek ártalmas élményeket, magasabb egészségügyi kockázatnak voltak/vannak kitéve. Az ártalmas élmények általában nem járnak egyedül: annak a valószínűsége, hogy valaki további ártalomnak volt kitéve abban az esetben, ha egyetlen ártalmas élményről is beszámolt, 65%–93%. A tanulmány fő konklúziója, hogy az ártalmas gyermekkori élmények szociális, érzelmi, és kognitív károsodást okoznak, melyek következtében az egyén hajlamosabb lesz az egészséget kockáztató magatartásformákra, és az így kialakuló betegségek és rokkantság korai halálozáshoz vezetnek (Felitti és mtsai, 1998).

Brown és munkatársai (2009) az eredeti kutatásban résztvevők halálozási arányát is megvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy hat, vagy annál több gyermekkori ártalmas élmény esetén átlagosan 20 évvel korábbi halálozás volt jellemző, összehasonlítva olyan egyénekkel, akiknek nem voltak ártalmas gyermekkori élményeik. Fontos kiemelni, hogy mindezek a hatások akkor érvényesültek, ha semmilyen segítő beavatkozás nem történt ezen személyek életébe.

Az ártalmas gyermekkori élmények előfordulása az ACE-kutatás eredményei alapján (17.337 vizsgált személy) (Center for Disease Control and Prevention, USA, 2019)

“A mentális egészség tekintetében is a multifinalitás elve érvényesül: a korai ártalmakat számos kimenet követheti. A komplex ártalmakat elszenvedett gyermekek felnövekedve érzelemszabályozási elégtelenséggel, koncentrációs és figyelmi nehézségekkel küzdenek, jellemző továbbá a sajátosan torzult önkép és kapcsolati mód, az impulzuskontroll elégtelensége, valamint a poszttraumatikus tünetek jelenléte. A négy vagy több ártalomtípust elszenvedett személyek átlagosan 6,29 mentális zavar diagnosztikus kritériumait teljesítik az életük során. A poszttraumás stressz zavar mellett többek között a depresszió, a szorongásos zavarok,a disszociatív zavarok, a szomatizáció, a konverziós zavarok és egyes személyiségzavarok esetében igazolták a poszttraumás eredetet (Újhelyiné és Kuritárné, 2020, 8.o.)”.

Bár a bemutatott tanulmányok amerikai (USA) adatokra vonatkoznak, nagyon hasonlóak a számok Magyarországon is. Ahogy említettem, a segítő beavatkozások képesek mérsékelni a negatív következményeket, illetve ismerünk pozitív gyermekkori tapasztalatokat (PCE) is, amik védőfaktorként szolgálnak az ártalmas élmények hatásaival szemben. Ezek a pozitív élmények:

1, úgy érezte, hogy beszélhetett családtagjaival érzésekről
2, úgy érezte, hogy családtagjai támogatták a nehéz időkben
3, részt vett egy közösség hagyományaiban
4, középiskolában megtapasztalta a valahova tartozás élményét
5, a barátaiban támaszra lelt
6, legalább két, Ön iránt őszintén érdeklődő felnőtt volt az életében, aki nem a szülő
7, az otthonában volt egy olyan felnőtt, akivel biztonságban érezte magát

Források:

Anda, R. F., Butchart, A., Felitti, V. J., & Brown, D. W. (2010). Building a framework for global surveillance of the public health implications of adverse childhood experiences. American journal of preventive medicine, 39(1), 93–98.

Bethell, C., Jones, J., Gombojav, N., Linkenbach, J., & Sege, R. (2019). Positive Childhood Experiences and Adult Mental and Relational Health in a Statewide Sample: Associations Across Adverse Childhood Experiences Levels. JAMA pediatrics, 173(11), e193007.

Brown, D. W., Anda, R. F., Tiemeier, H., Felitti, V. J., Edwards, V. J., Croft, J. B., & Giles, W. H. (2009). Adverse childhood experiences and the risk of premature mortality. American Journal of Preventive Medicine, 37(5), 389–396.

Felitti, V. J., Anda, R. F., Nordenberg, D., Williamson, D. F., Spitz, A. M., Edwards, V., Koss, M. P., & Marks, J. S. (1998). Relationship of childhood abuse and household dysfunction to many of the leading causes of death in adults. The Adverse Childhood Experiences (ACE) Study. American journal of preventive medicine, 14(4), 245–258.

Felitti V. J. (2002). The Relation Between Adverse Childhood Experiences and Adult Health: Turning Gold into Lead. The Permanente journal, 6(1), 44–47.

Nagy, A., Kuritárné Szabó, I. (2020). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21 (1). pp. 1-36.